Az értékpapírok fogalma, csoportosítása

Az értékpapír fogalmának egyértelmű definíciója helyett megadjuk annak főbb ismérveit:

  • Különleges és szigorú alakszerűséghez kötött okirat.
  • Valamilyen vagyoni jogot foglal magába, amely általában valamilyen pénzkövetelésre irányul.
  • A benne foglalt jogokat megtestesíti, így nélküle azok nem bizonyíthatók, s nem is érvényesíthetők.
  • Forgalomképes okirat, azaz a benne foglalt jogok másra átruházhatók.

Az értékpapírok csoportosítása:

  • 1) Az értékpapírban foglalt jog szerint:

    • a) Hitelviszonyt testesít meg (kötvény, váltó…).
    • b) Részesedést vagy tagsági jogokat testesít meg (részvény…).
    • c) Árura szóló tulajdonjogot testesít meg (közraktárjegy…).
  • 2) Hozam szerint:
    • a) Formailag nem kamatozó (váltó, diszkont papírok…).
    • b) Fix kamatozású (klasszikus kötvény).
    • c) Változó hozamú (részvény…).
  • 3) Lejárat szerint:

    • a) Rövid – egy éven belül (váltó, kincstárjegy…).
    • b) Közép – 1-5 év (kötvény, letéti jegy…).
    • c) Hosszú – 5 éven túl (kötvény, záloglevél…).
    • d) Lejárat nélküli (részvény…).
  • 4) Forgalomképesség szerint:

    • a) Bemutatóra szóló – korlátlanul átruházható.
    • b) Névre szóló – írásban, engedményezéssel ruházható át (névre szóló részvény…).
    • c) Rendeletre szóló – írásban, forgatmány útján ruházható át (váltó…).
  • 5) A forgalmazás köre alapján:
    • a) Belföldre szánt.
    • b) Nemzetközi forgalomba szánt.
  • 6) A forgalom koncentráltsága szerint:

    • a) A tőzsdén forgalmazott.
      • i) Jegyzett.
      • ii) Nem jegyzett.
    • b) A tőzsdén nem forgalmazott.
  • 7) A kibocsátó szerint:

    • a) Állampapírok:
      • i) Költségvetési papírok (államkötvény, kincstárjegy).
      • ii) Központi szervek papírjai (kötvények).
      • iii) Önkormányzati papírok (kötvények).
    • b) Pénzintézeti papírok (letéti jegy).
    • c) Vállalati papírok (kötvény, részvény).
  • 8) Megjelenési forma szerint:
    • a) Fizikai papír, okirat.
    • b) Dematerizált értékpapír: nyilvántartásokban létező, elektronikus úton rögzített és továbbított, értékpapírszámlán nyilvántartott, a jogszabályban meghatározott valamennyi kelléket tartalmazó adat. Kibocsátáskor egyetlenegy értékpapír készül, amely összevontan tartalmazza az alapvető fontosságú adatokat. E papírt a központi értéktárban – Központi Elszámolóház és Értéktár Rt. (KELER) – kell letétbe helyezni. Erről az alapdokumentumról tulajdonosonként részletező nyilvántartás készül, amely tulajdonképpen az értékpapírszámla. Ezeket a számlákat a forgalmazó vezeti. A forgalmazó tulajdonában álló értékpapírról a központi elszámolóház vezet számlát.