A kincstárjegy az állam által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. Rövid lejáratú, futamideje maximum egy év lehet. Bemutatóra szóló, átruházható, fix kamatozású. Formailag a kötvényhez áll közel. Formái:

  • Kamatozó kincstárjegy: az állam a névérték, és az arra vonatkoztatott, előre meghatározott kamat fizetését ígéri a megjelölt időpontban.
  • Diszkont kincstárjegy: az állam a névérték alatti (diszkont) áron bocsátja ki, s a megjelölt időpontban a névértéket (a vételár kamattal felnövekedett összege) fizeti a tulajdonosnak.

A kincstárjegyben foglalt követelés nem évül el. Rövid futamidejéből következően főleg a költségvetés likviditási problémáinak megoldására szolgál. Kibocsátásáról az éves költségvetési törvény rendelkezik.

A kincstárjegy biztonságos és likvid befektetési forma. Az állam garanciát jelent a visszafizetésre, rövid futamideje miatt pedig a kamatlábak változásából eredő kockázat elenyésző. Befektetési döntéseknél mint viszonyítási alap komoly jelentőséggel bír: hozama megmutatja, hogy mennyit hajlandó fizetni a piac a kockázat nélküli befektetésekért. A hozam alakulása így más értékpapírok hozamát is befolyásolja.

Jelentős a szerepe a monetáris szabályozásban is: velük nyíltpiaci műveletek végezhetők, amellyel befolyásolható az üzleti bankok hitelnyújtó képessége.