A részvény

A részvény a részvénytársaságok alapításakor, vagy alaptőkéjük felemelésekor kibocsátott értékpapír, amely a vállalat tőkéjének meghatározott – a névértékének megfelelő – hányadát testesíti meg. A kibocsátott részvények névértékének összege a vállalat alaptőkéje (jegyzett tőkéje).

A részvény tulajdonosa a részvényes, aki az értékpapír megvásárlásával pénzét véglegesen a vállalkozás rendelkezésére bocsátja, ui. részvényét vissza nem válthatja, csak másnak eladhatja: a részvénybe történő befektetés végleges tőkeátadást jelent. Mindez nem jelenti azt, hogy az ilyen formájú befektetés nem likvid: a részvény eladásával ui. a részvényes pénzét visszakaphatja. Ez azonban nem érinti a vállalat tőkéjét (reáltőke), az értékpapír formájában jelenlévő tőke (fiktív tőke) viszont gazdát cserél. A fiktív tőke (a részvény piaci értéke) tehát elválik a termelésben résztvevő tőkétől (reáltőke).

A fentiekből következik, hogy a részvény feltétlenül likvid piacot kíván. A koncentrált és szervezett piac, mint pl. a tőzsde, jelentős mértékben hozzájárulhat a részvény elterjedéséhez, működőképességéhez.

A részvényben levő jogok

A részvényben nincs feltüntetve a kibocsátási ár, azaz a befektetett tőke. A tőke megjelenítésére és képviseletére a névérték szolgál, ennélfogva minden jog kizárólag ehhez kötődik.

A részvényes vagyoni jogai:

• A részvénytársaság nyereségéből való részesedési jog, más néven osztalékra való jog: az Rt. fennállása alatt a részvényeseket részvényük névértékének arányában a vállalkozás éves tiszta nyereségének egy bizonyos hányada illeti meg (osztalék). Az osztalék nagyságáról az éves közgyűlés határoz. (Megjegyzendő, hogy a részvényes jövedelmének nagyobb hányada nem osztalékból, hanem árfolyamnyereségből származik!)
• Az Rt. felszámolásakor a részvényest ún. likvidációs árbevételi jog illeti meg: a tartozások kifizetése utáni vagyon (likvidációs árbevétel) részvények arányában történő felosztása.
• Elővételi jog: tőkeemelés esetén a részvényes – a birtokában álló részvények arányában – elsőbbséget élvez az újabb részvények vásárlásánál.

A részvényes tagsági jogai:

• 1) Alapjogok:
  • a) Részvétel a közgyűlésen, ahol részvényei arányában választói és szavazati jog illeti meg.
  • b) Ellenőrzési jog: felvilágosítás kérése, beleszólás az üzletmenetbe.
  • c) Óvási, megtámadási jog a közgyűlés határozataival szemben – törvény-, vagy alapszabálysértő intézkedések esetén.
• 2) Mellékjogok: adminisztrációs tevékenységek.
• 3) Kisebbségi jogok (érdekvédelmi funkciójuk van):
  • a) Az igazgatótanács bizonyos döntéseinek felülvizsgálata.
  • b) A közgyűlés összehívásának kezdeményezése.
  • c) A közgyűlés napirendjének meghatározása, stb.

A kisrészvényesek képviselete, az irányításban való részvétele e jogok ellenére sem biztosított…

Alakszerűség

Előállítható nyomdai vagy dematerizált formában. Szigorú formai szabályok vonatkoznak rá. A részvényen fel kell tüntetni: az Rt. neve, székhelye, sorszám, névérték, típus (bemutatóra, vagy névre szól), tulajdonos neve (csak névre szólónál), fajta, jogok, kibocsátás időpontja, alaptőke, részvényszám, stb.

Részvényfajták

A részvény fajtái:

• 1) Forgalomképesség alapján:
  • a) Bemutatóra szóló: szabadon átruházható.
  • b) Névre szóló: tulajdonosa ismert, be van jegyezve a társaság részvénykönyvébe. Akkor alkalmazzák, ha biztosítani akarják, hogy a papírok ne kerüljenek nemkívánatos befektetők kezébe. Az átruházás szigorúan szabályozott, hazánkban a váltóforgatás szabályai érvényesek rá. Az átruházás akkor hatályos, ha az új tulajdonos neve bekerül a részvénykönyvbe.
• 2) Tagsági jogok alapján:
  • a) Törzsrészvény: alapfajta, benne a klasszikus jogok testesülnek meg.
  • b) Elsőbbségi részvény: tulajdonosa valamiben való (osztalék, likvidációs hányad, szavazati jog, elővásárlási jog, stb.) elsőbbséget élvez a törzsrészvényesekkel szemben.
• 3) Sajátos részvényfajták:
  • a) Dolgozói részvény: kizárólag a társaság dolgozói, illetve nyugdíjasai vásárolhatják. Névre szól, átruházása csak a dolgozók, illetve nyugdíjasok között lehetséges. Kilépéskor, illetve örökléskor kötelező felajánlani a vállalatnak, amely viszont nem köteles azt átvenni.
  • b) Saját részvény: az Rt. saját részvényeit birtokolja. Hozzá részvényesi jogok nem kapcsolódnak, csak az alaptőke meghatározott része lehet ilyen, csak bizonyos ideig birtokolhatók.

A részvények kibocsátása

Részvénykibocsátásra társaság alapításakor, illetve alaptőke-emelésekor kerülhet sor. Mindkettő nyilvános vagy zárt körben történhet.

Zártkörű alapításnál az alapítók az Rt. összes kibocsátott részvényét átveszik. Erről, valamint az Rt. szervezetéről és működéséről az alapító okiratban rendelkeznek.

Nyilvánosan működő Rt-k nyilvános eljárással, részvényjegyzés útján alapíthatók. A jegyzés a jegyzési ív aláírásával történik. A részvényjegyző köteles a jegyzett összeg bizonyos hányadát befizetni (a többit egy éven belül). Ha több részvényt jegyeztek le, mint amennyit az Rt. kibocsátani tervez, az alapítók döntenek a túljegyzés elfogadásáról, vagy elutasításáról. Ha az utóbbi mellett foglalnak állást, a visszautasított jegyzésekre teljesített befizetéseket vissza kell téríteni.

A nyilvános alapítás meghiúsul, ha az alapító tervezetben meghatározott jegyzési minimumnak megfelelő számú részvényt a zárónapig nem jegyezték le. Ebben az esetben a jegyzési befizetések szintén visszatérítendők.

Ha a részvényjegyzés eredményes volt, az alapítók alakuló közgyűlést kötelesek összehívni. Ez megállapítja az alapszabályt, s kialakítja az Rt. szervezetét.

Árfolyam

A részvény árfolyama előre nehezen kiszámítható, hiszen sok tényezőtől függ. Az elméleti árfolyam meghatározásakor megpróbáljuk számszerűsíteni a várható pénzáramokat, majd azok ismeretében a jelenérték-számítás módszerét alkalmazzuk.

A jövőbeli pénzáramokat egyrészt az osztalékok, másrészt pedig az eladási részvényárfolyam képviselik. A vállalati tervezés, valamint a piac nyilvánossága részben becsülhetővé teszi a cash-flow adatokat. Tegyük fel, hogy ismert a jelenlegi árfolyam (P₀) és a jövő évi tervezett osztalék értéke (DIV₁), s utóbbi változásának várható évi üteme (g). Ekkor a jövőbeli osztalékok:

• 1. évben DIV₁
• 2. évben DIV₁ * (1 + g)
• 3. évben DIV₁ * (1 + g)²
• …
• n. évben DIV₁ * (1 + g)ⁿ

Ha egy év múlva adjuk el részvényünket az elméleti árfolyam (jelenérték):

P₀ = DIV₁ / (1+r) + P₁ / (1+r), ahol r – az alternatív befektetési lehetőségek kamatlába, P₁ – az egy év múlva esedékes árfolyam.

Ebből az összefüggésből csak P₁ értéke nem ismert, így az kifejezhető.

Ha két év múlva adjuk el a részvényt:

P₀ = DIV₁ / (1+r) + (DIV₁ * (1 + g)) / (1 + r)² + P₂ / (1 + r)², ahol P₂ – a két év múlva esedékes árfolyam.

Ebből pedig P₂ fejezhető ki. Az elv alkalmazásával tehát, vagyis a jelenlegi árfolyam és a várható osztalékok alapján, a jövőbeli becsült pénzáramok diszkontálásával a későbbi árfolyamok meghatározhatók. (A módszer csak az előzetes feltételezések figyelembe vétele mellett alkalmazható!)