A tőzsdei megbízás végrehajtása a tőzsdetag közreműködésével történik. A kereskedés, üzletkötés rendjét tekintve többféle gyakorlat alakult ki:

  • 1) Az ajánlattétel, illetve üzletkötés technikáját illetően:
    • a) Nyílt kikiáltásos kereskedés.
    • b) Számítógépen keresztül történő automatikus kereskedés.
  • 2) Az ár kialakítása szempontjából:
    • a) Folyamatos árfolyamjegyzés.
    • b) Szakaszos árfolyamjegyzés.
  • 3) A kereskedésben közreműködők alapján:
    • a) Ajánlatok által vezérelt piac.
    • b) Piacvezetők által irányított piac.

Az eltérő végrehajtási technikáktól függetlenül a megbízások először az ügynöki irodába futnak be, ahol regisztrálják azokat, s az előbbi fejezetben taglaltak szerint járnak el. A megbízások végrehajtásának módját, sorrendjét a brókercégek üzletszabályzatukban önállóan alakítják ki. Általában az azonos feltételű megbízásokat összevontan próbálják teljesíteni. Eltérő feltételek esetén a teljesíthetőség és az időrendi sorrend az irányadó. Végül az üzlet sikere a tőzsdeteremben (illetve a terminálnál) tevékenykedő ügynökön múlik, aki megköti azt.

Az ismertebb üzletkötési gyakorlatok a következők:

  • Hangos licitálással zajló, nyílt kikiáltásos rendszer. A tőzsdetagok ügynökei személyesen, szóban, hangosan megfogalmazva teszik meg ajánlataikat. Ez leginkább a folyamatos árfolyamjegyzésű tőzsdékre jellemző. Felkiáltással, vagy kézjelekkel kötik az üzletet, mindenki felfedi eladási vagy vételi szándékát. Az egymásra találó eladási és vételi szándék jelzi az üzlet létrejöttét, amelyet az alkudozás után a kötjegyen írásban is rögzítenek. Az ár, illetve az árfolyam folyamatosan, az ajánlatoknak megfelelően percről-percre alakul. A nyílt kikiáltásos kereskedést a tőzsdei munkanapon belül csak meghatározott időszakokban, kijelölt időintervallumokban szervezik. Ezek az időszakok nagyon rövidek, mivel a licitálás során az árak gyorsan változnak, s

    így azok követése nehézkessé válna.

  • Szakaszos üzletkötési, illetve árfolyamjegyzési gyakorlat. Ennek során az üzletkötők nem ismerik meg egymás szándékait, mivel az ajánlatok megtétele a tőzsdeidő alatt írásban a tőzsde arra kijelölt hivatalos személye felé történik. Az ajánlatok csak limitárakat tartalmaznak: eladásnál minimum, vételnél maximum árat. Olyan ajánlat is előfordulhat, amelynél nem szerepel ármegjelölés. Ilyenkor a megbízást az aznapi piaci áron teljesítik, az üzlet tehát mindenképp létrejön. A beérkezett ajánlatok alapján az illetékesek megállapítják az aznapra érvényes ún. egyensúlyi árfolyamot. Ez az az ár, amely mellett a lehető legnagyobb forgalom bonyolítható le. Természetesen napjainkban az ajánlatok megtétele, feldolgozása, majd az egyensúlyi

    ár megállapítása számítógépesen történik.

  • Automatikus kereskedés. Az üzleteket az ügynökök az irodájukban elhelyezett, vagy a tőzsdén levő munkaállomásokról számítógépen keresztül kötik meg. Kétféle ajánlat tehető: piaci és limit ajánlat. Piaci ajánlatnál a bróker nem határoz meg árat, az ajánlat az automatikus ajánlati könyvben szereplő, éppen érvényes legjobb áron kerül végrehajtásra. A limit ajánlat limitáron, vagy annál jobb feltételekkel kerül teljesítésre, s az alkusz az érvényességi időre vonatkozólag különböző feltételeket fogalmazhat meg (lásd korábban). A beérkezett ajánlatokat a számítógép automatikusan rangsorolja: a vételi ajánlatok közül a legmagasabb, az eladásiak közül a legalacsonyabb árú kerül előre. Ha egy eladási és egy vételi ajánlat egymásra talál, automatikusan párosítja őket: létrejön az üzlet. A gép rögzíti az ajánlattevőt, de nem hozza nyilvánosságra. A rendszer ellenőrzi, hogy az ajánlattevő nincs-e eltiltva a kereskedéstől.

Hazánkban a tőzsdei ügyletek elszámolását – egyéb feladatok ellátása mellett – a Központi Elszámolóház és Értéktár Rt. (KELER Rt.) végzi. Feladatai:

  • A BÉT-en és a BÁT-on kötött ügyletek elszámolása (számlák és nyilvántartások vezetése, számlaműveletek).
  • Központi értékpapír-nyilvántartás, értékpapírkód-kiadás.
  • Az értéktárban letétbe helyezett értékpapírok fizikai őrzése, letéti kezelése.