A tőzsdén csak a tőzsde által felhatalmazott, speciális piaci szereplők üzletelhetnek. A tőzsdei kereskedés jogosítványával rendelkező piaci szereplők a tőzsdetagok. A tagság általában kettős minőséget jelent:

  • kereskedési jogosultság,
  • tulajdonosi minőség.

Közjogi természetű tőzsdéknél előfordulhat, hogy a tagság csak kereskedési jogot jelent.

A tőzsdei tagok számát általában maximálják, ugyanakkor a hazai értéktőzsdén nem szabható felső határ.

A tőzsdetagság általában örökölhető és értékesíthető, de az örökösnek, illetve a vevőnek is meg kell felelnie a tagsági feltételeknek.

A tőzsdetagság ára tőzsdénként és időben változó. Jelenleg egy tőzsdetagság átlagosan 200-400 ezer dollárra tehető. A tőzsdetagság ára a tőzsde értékelésének mérőszámaként is értelmezhető: minél nagyobb az érdeklődés az adott tőzsde iránt, annál magasabbra kúszik a tagsági díj.

A tőzsdetagokat jogosítványaik alapján a következőképp csoportosíthatjuk:

  1. Kereskedők: saját nevükben, saját számlájukra kötnek üzletet.
  2. Brókerek / bizományosok / alkuszok: díjazás ellenében, megbízás alapján, saját nevükben, de a megbízó számlájára folytatnak adásvételi tevékenységet.
  3. Dealerek: saját nevükben is és megbízás alapján is üzletelhetnek; az előbbi kettő jogosítványaival egyaránt rendelkeznek.

A mai tőzsdetagok döntően jogi személyek, s a képviseletükben eljáró alkuszok rendszerint e brókercégek alkalmazottai. Ennek oka alapvetően a tőzsdetagokkal szemben támasztott magas tőkekövetelmény, erős anyagi háttér, de hozzájárul ehhez a piaci szolgáltatások egyre összetettebb volta, csapatmunkát és komoly technikai hátteret igénylő jellege.

Az értékpapírok forgalomba hozatalával és kereskedelmével (elsődleges és másodlagos piaci) kapcsolatos tevékenységet csak a második és harmadik kategóriába tartozó szereplők végezhetnek. Tőzsdeügynöki tevékenységükkel ők teremtik meg a befektetők, a vállalatok és bármely piaci szereplő tőzsdén való üzletelésének lehetőségét, ők kötik össze a nem tőzsdetag piaci szereplőket a tőzsdével. A tőzsdei kereskedés mellett egyéb pénzügyi szolgáltatásokat is végeznek.

A tőzsdei ügyletek lebonyolításával kapcsolatban – tőzsdetagonként eltérő – megbízási, vagy más néven ügynöki díjat kell fizetni. Az egyéb szolgáltatások (tőkeszámla-nyitás, -vezetés, stb.) szintén pénzbe kerülnek. A megbízási díjban azt a kockázatot kell megfizetni, amelyet a bizományos azáltal vállal, hogy a szerződést saját nevében megkötve felelősséggel tartozik az ügylet teljesítéséért (ez az oka a magas tőkekövetelménynek).

A tőzsdetagságot pontosan szabályozott, szigorú feltételek meglétéhez kötik. Ezek közül a lényegesebbek a következők:

  • Jártasság a tőzsdei ügyekben.
  • Erkölcsi megbízhatóság.
  • Vagyoni megalapozottság.
  • Kötelezettségvállalás arra, hogy az üzleteket a tőzsdei szokványok tekintetbe vételével

    kötik.

  • Egyszeri belépési díj + rendszeres tagsági díj fizetése.
  • Kötelezettségvállalás arra, hogy vitás kérdésekben alávetik magukat a tőzsdei bíróság ítéletének.
  • A nyitott pozíciók – megkötött, de még nem teljesített ügyletek – összértéke nem haladhatja meg a saját tőke bizonyos többszörösét.
  • A kezelt értékpapírok névértékének összege nem haladhatja meg a saját tőke bizonyos többszörösét.

A tőzsdetagság megszerzése a tőzsdetanács címére küldött, a szükséges igazoló okmányokat is tartalmazó írásbeli kérelemmel kezdeményezhető. A tanács a tagfelvételi kérelem elbírálása során meghallgatja a felvételt kérelmező társaság képviselőjét, s meggyőződik arról, hogy a társaság rendelkezik a tagság megszerzéséhez szükséges jó üzleti hírnévvel, valamint eleget tesz a felvételi követelményeknek. A kérelem csak akkor utasítható el, ha a jelölt nem felel meg az említett feltételeknek.