A jegybank különleges helyzetét minden államban bankjegykibocsátási monopóliuma teremti meg. A jegybank az állam bankja.

A jegybank tevékenysége sokrétű:

  • az állam legfőbb hitelezője,
  • kezeli, őrzi az állami tartalékokat,
  • kezeli az állami költségvetés kiadásait és bevételeit,
  • a pénz és valutapolitika legfőbb végrehajtó, irányító és ellenőrző szerve.

A jegybank pénzügyi-gazdasági szabályozókkal befolyásolja és irányítja a pénz és hitelpolitikát, a kereskedelmi bankokat. Ezek a következők:

  • kamatpolitika,
  • tartalékráta-politika,
  • nyíltpiaci műveletek,
  • árfolyam-politika,
  • refinanszírozási politika.

A kamatpolitika normatív szabályozóeszköz. Ez azt jelenti, hogy minden hiteligénylő azonos feltételek mellett kaphat hitelt, de a pénzintézetek hitelképessége szerint differenciálás történik, a nagyobb kockázatot nagyobb kamat kíséri.

Tartalékráta-politika. A pénzintézetek pénzforrásainak csak alacsony hányada a saját eszköz, pénzbefektetéseik nagyobb részét idegen forrásból fedezik (betét, kötvénykibocsátás), mely forrásokat a hitelezők vissza is vonhatják, így tartalékolás szükséges. A bankok a jegybanknál az idegen források után, a források meghatározott hányadát nem kamatozó vagy alacsony kamatozású betétként helyezik el. Ez közvetett hatással van a kamatok alakulására is.

Nyíltpiaci műveletek: A jegybank a piacon lévő értékpapírok felvásárlásával pénzt hozhat forgalomba, piacra dobásával pedig pénzt vonhat ki. Ezen tevékenységével árfolyam befolyásoló hatást is előidézhet.

Valutaárfolyam-politika. Az ország belföldi hivatalos fizetőeszközének külföldi valutákhoz viszonyított árfolyama a külkereskedelmi forgalomra erős befolyást gyakorol (pl. valuta leértékelés).

Refinanszírozási politika. Három részterülete van:

  • Leszámítolási politika: meghatározott feltételek (leszámítolási kamatláb, kockázatvizsgálat…) szerint a jegybank váltókat számítol le.
  • Lombardpolitika: értékpapír elzálogosítása ellenében történő hitelezés. Az értékpapírok körét, a kamatláb nagyságát, a hitel-igénybevételi időtartamot a jegybank határozza meg.
  • Refinanszírozási kamatláb és kontingensek: a kereskedelmi banki hitelek refinanszírozási kamatának, illetve mennyiségének időszakos szabályozása.

A jegybank a nemzeti pénzpiac őre. Különleges jogai alapján irányítja a pénzpiac valamennyi pénzintézetének tevékenységét. A pénzpiac klasszikus formája a kétszintű. Ennek ismérvei:

  • A legfelső szinten a jegybank áll, melynek irányítása alatt állnak az egyéb pénzintézetek.
  • A jegybank kizárólag a bankokkal tart kapcsolatot, termelőkkel, kereskedőkkel, magánszemélyekkel nem.
  • Szervezetileg is elválik a jegybanki pénzteremtési mechanizmus a hitelbanki számlapénzteremtés mechanizmusától.

A magyar pénzintézeti rendszer 1985-től fokozatosan vált kétszintűvé, 1987-től a hitelnyújtás, 1990-től a devizagazdálkodás területén is.

A magyar jegybank célja a forint vásárlóereje stabilitásának növelése, a belföldi fizetési rendszer működőképességének javítása, a belső-külső pénzügyi egyensúly megteremtése. Az ország jegybankja a Magyar Nemzeti Bank. Az Országgyűlés felé beszámolási kötelezettséggel tartozik. A kormány gazdaságpolitikáját monetáris politikai eszközökkel támogatja. Ezek: refinanszírozás, kötelező jegybanki tartalék, likviditási tartalék, árfolyam-szabályozás, kamatbefolyásolás vagy -meghatározás, nyíltpiaci műveletek.

Az MNB vezeti az állam, és a központi költségvetésben önálló fejezetet alkotó központi szervek pénzforgalmi számláit, az ÁPV Rt. pénzforgalmi számláját, más költségvetési szervek számláit, a Társadalombiztosítási Alapok számláit, a pénzintézetek, biztosítók és értékpapír forgalmazók számláit. Az államháztartással finanszírozási kapcsolatot csak a központi költségvetésen keresztül tarthat, erről a tevékenységéről is az Országgyűlésnek tartozik beszámolási kötelezettséggel. Az esetleges hitelezés jegybanki alapkamaton történik.

Devizagazdálkodás. A devizagazdálkodás a pénzintézetek külföldi pénznemben végzett tevékenységére vonatkozó jegybanki szabályozást jelöli. Az MNB a devizagazdálkodás központi szerve. Szabályozza a pénzintézetek külföldi pénznemben végzett tevékenységét, engedélyezi a devizaműveleteket, felveszi, nyújtja és engedélyezi a külföldi hiteleket. 

A jegybanktörvény az MNB számára kötelező adatszolgáltatást ír elő. Nyilvánosságra hozza a pénzintézeti rendszer működésére, az ország pénzügyi helyzetére vonatkozó összes fontos információt (a titokvédelmi előírásokat figyelembe véve).

Az MNB szervezete. Jogi formája Rt., de a cégjegyzékbe nem kell bevezetni. Alapszabályát az országgyűlés hagyja jóvá. Tulajdonosa az állam. Szervei a következők:

  • közgyűlés;
  • jegybank-tanács: a monetáris politika fő irányítója; elnökből, 5 alelnökből és a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök által 3 évre kinevezett tagokból áll;
  • elnök: a köztársasági elnök nevezi ki a miniszterelnök javaslatára 6 évre;
  • felügyelő bizottság: ellenőrző szerv.