A tőzsde különleges funkciójából fakad, hogy az üzletek szakszerű, biztos és gyors lebonyolítása érdekében speciális szabályokra van szükség. E szabályokat legtöbb esetben a tőzsde maga, mint önszabályozó testület alakítja ki, s a kereskedésre nézve kötelező érvényűek.
A tőzsde működésével kapcsolatos szabályokat szokás szokványoknak is nevezni. Ezek a szokásjog alapján, a gazdasági fejlődés eredményeképp, íratlan szabályként jönnek létre, s válnak később írott, kötelezően betartandó szabályokká.
A tőzsdei szokványok lehetnek:
- Általánosak vagy különlegesek. Előbbiek az üzletkötés mindenkire vonatkozó feltételeit összesítik, míg utóbbiak a tőzsdénként eltérő, a tőzsdecikkek minőségére, a szerződéskötés feltételeire, stb. vonatkozó szabályokat fogalmazzák meg.
- Mennyiségiek vagy minőségiek. Utóbbiak a tőzsdei áruk átlagminőségét (standard-) írják elő pontosan meghatározott minőségi ismérvekkel (pénzügyi termékeknél ez különböző formai és tartalmi követelményeket jelent). Előbbiek az alkalmazható kereskedelmi mennyiségi egységeket, letéti összegeket, határidőket, stb. tartalmazzák.
A tőzsdeképes áru
A tőzsdére csak egynemű, szabványosítható, helyettesíthető tömegáru kerülhet. Azok az áruk, amelyek e kritériumnak megfelelnek, tőzsdeképes áruk.
Az egyneműség azt jelenti, hogy az áruk minőségileg egyformák, a fontos paraméterek egyértelműek, s írásban is megfogalmazhatók. Ez teszi lehetővé, hogy az áruk jelenléte nélkül is lehet ajánlatokat megfogalmazni, árat megjelölni. Az egyneműségből következik a helyettesíthetőség, az egymással való felcserélhetőség is.
A tömegárujelleg azért szükséges, mert az egyedi termékeket lehetetlen koncentrálni. Csak annak a terméknek a kínálata koncentrálható, amelyből sok egyforma létezik. Ez teszi lehetővé a nagyszámú keresleten és kínálaton alapuló (tökéletes) piaci árképzést is.
A tőzsdei kontraktus
Kettős jelentése van:
- Az egyes tőzsdei árukra vonatkozó, szabványosított szerződési feltételek megfogalmazása.
- A tőzsdei üzlet / ügylet / szerződéskötés.
A kontraktus mint típusszerződés a következő elemeket tartalmazza:
- Minőség.
- Mennyiség: a kereskedés során alkalmazandó tételnagyság, a kötésegység (pl. 20 tonna a búzánál). A kötésegységet el nem érő ajánlatok a kistételű ajánlatok, amelyekkel való kereskedésre csak meghatározott tőzsdeidőben van lehetőség.
- Szállítási határidő: általában egységesítettek; meghatározzák a határidős ügyletek lehetséges teljesítési időpontjait (pl. csak III., VI., stb. hónap első szerdájára eső teljesítési idővel lehet kötni) vagy időtartamait (pl. 1 vagy 3 hónap elteltével teljesítendő). A teljesítések biztonságát szolgálja, hogy a felek a határidős ügylet megkötése után már nem egymásnak, hanem a tőzsdének kötelesek teljesíteni (szállítani, illetve fizetni). Mindezt a tőzsdei elszámolóház (klíringház) bonyolítja.
- Ajánlati árlépésköz: az a mérték, amelynek figyelembe vételével az adott árura, értékpapírra vonatkozó ajánlat ár- vagy árfolyam-változása legfeljebb, illetve legalább lehetséges (pl. 100 Ft, vagy 1%).
- A fizetendő letét összege.
Az ún. kontraktuslistát tájékoztató formájában bocsátják az ügyfelek rendelkezésére. Az egyes kontraktusokhoz kapcsolódik egy űrlap, az ún. kötjegy, ami a tőzsdei ügyletkötés szokásos formája. A kötjegy a szerződés legfontosabb feltételeit tartalmazza (a tőzsde, az áru megnevezése, a szokvány száma, az ügyletkötés szereplői, ár, szállítási határidő, aláírás, stb.), az állandó adatokat (pl. első három) nyomtatásban. Kötjegyet nyílt kikiáltással való üzletelés esetén, a megkötött szerződésekről kell kiállítani, majd a tőzsdei kötésrögzítőnek eljuttatni.