A tőzsdéről általában: A tőzsde fogalma
A tőzsde egy különlegesen szervezett koncentrált piac, ahol a helyettesíthető tömegáruk (beleértve az értékpapírokat is) kereskedése szigorúan előírt szabályok szerint történik.
A tőzsde helyszínt biztosít a kereskedéshez, amely egy helyre koncentrálja a keresletet és a kínálatot, s emellett a résztvevők számára rendkívül szigorú, speciális, csak a tőzsdére jellemző szabályokat alkot. A különleges szervezettséget a következőképp lehet leírni: a tőzsdén csak meghatározott árukat, meghatározott helyen és időben, meghatározott személyek, meghatározott módon adhatnak és vehetnek. A kereskedelem lebonyolítására vonatkozó szabályok a tőzsdei szokványok. A szigorú kötöttségek főként a befektetők biztonságát szolgálják.
A tőzsdén az áruk jelenléte nélkül nemcsak effektív adásvételi, de spekulációs ügyletek is köthetők. Az üzletkötéseket a nyilvánosság, a szereplők általi ellenőrzöttség jellemzi. A megkötött üzletek realizálását a tőzsde intézményesen szavatolja.
A tőzsde kereskedelmi centrum, amely növeli a befektetési piac likviditását. E szerepén túl egy információs központ is. Így a tőzsdei árfolyam szinte valamennyi információt koncentrálva, nyilvánosan, folyamatosan és objektívan értékel.
Tőzsdefajták
A tőzsdén forgalmazott áruk jellege szerint:
- 1) Árutőzsde, ahol fizikai áruk adásvétele történik.
- a) Általános: sokfajta árucikkel foglalkoznak.
- b) Speciális: csak meghatározott áruval, illetve árucsoporttal foglalkoznak.
- 2) Értéktőzsde, ahol értékpapírok, devizák, nemesfémek, stb. adásvétele történik.
- a) Általános: sokfajta ügylettel foglalkoznak.
- b) Speciális: csak adott típusú ügyleteket bonyolítanak.
- i) Deviza-,
- ii) Nemesfém-,
- iii) Értékpapírtőzsde.
- 3) Áru- és értéktőzsde: a fenti kettő fajta feladatait egyaránt ellátja.
A tőzsde jogállása szempontjából:
- Európai kontinentális típusú tőzsde: közjogi jellegűek, tevékenységük felett az állam gyakorol felügyeletet. Az állami befolyás jelentős. A vezetőséget vagy az állam nevezi ki, vagy a tagok maguk választják.
- Angol-amerikai típusú tőzsde: magánjogi jellegűek, Rt-ként működnek. Vezetőségüket maguk választják, működési feltételeiket is maguk alakítják ki. Tevékenységüket csak a minden más gazdálkodó szervezetre is vonatkozó szabályok korlátozzák.
A tőzsde gazdálkodása
A tőzsdék önmagukat fenntartó intézmények, költségeikre maguk teremtik meg a fedezetet. Jellemző bevételi lehetőségeik: tagsági díjak, forgalomarányos díjak, jegyzési illetékek, információszolgáltatási díjak, esetleges befektetések hozamai, stb. A befizetendő díjak körét és mértékét a tőzsde külön szabályzatban rögzíti. A tőzsde egyéb gazdálkodási tevékenységet, vagy forgalmazói tevékenységet nem végezhet.
Alapelvként elfogadható, hogy a tőzsde non-profit szervezet. Természetesen nyereség képződhet, ez képezi a további fejlesztések alapját.
A tőzsde költségvetését a közgyűlés fogadja el. Tartozásaiért a saját vagyonával felel, a tőzsdetagok felelőssége korlátolt. Sajátos számviteli-pénzügyi renddel rendelkezik.
A tőzsde szervezete
A tőzsde szervezetét és vezető testületét a működési keretszabályokból álló tőzsdei rendtartás határozza meg. Emellett befolyásolja a tőzsde típusa, az ország jogrendszere, a hagyományok, stb.
A tőzsde legfőbb szerve a tagok összességéből álló (általában kereskedők, értékpapír-forgalmazók) közgyűlés. A közgyűlés hatáskörébe tartozik többek között:
- az alapszabály megállapítása;
- a tisztségviselők megválasztása;
- a költségvetés megállapítása;
- egyesülés, szétválás, megszűnés elhatározása;
- a forgalmazott termékek körének eldöntése;
- szakmai bizottságok alakítása;
- a tagdíj megállapítása, stb.
A tagok mindegyike egy szavazattal rendelkezik, függetlenül a vagyoni hozzájárulás mértékétől. Határozatait általában szótöbbséggel hozza. A szavazás általában nyilvános, titkos viszont a tisztségviselők megválasztásakor.
A tőzsdetanács a tőzsde irányító, ügyvezető testülete. Feladata a tőzsde vezetése, a szabályzatok megalkotása, a munkaszervezet kialakítása és irányítása, a munkáltatói jog gyakorlása. Speciális feladatai: értékpapírok felvétele a jegyzési listára, új tőzsdetagok felvétele, a kereskedelem esetleges felfüggesztése, a tőzsdei szakvizsga szabályozása.
A tanács tagjainak többségét a tőzsdetagok tisztségviselői, alkalmazottai vagy mások köréből a közgyűlés választja, 3 évre. Legalább egy-egy tagot a befektetők és a jegyzett értékpapírok kibocsátóinak képviselői közül kell választani. Legalább egy üzletkötő (alkusz) is beválasztandó. A tanács legalább 5, de legfeljebb 13 természetes személyből állhat. Határozatait általában nyíltan, egyszerű szótöbbséggel hozza.
A tőzsde köteles legalább 5 természetes személy tagból álló felügyelő bizottságot létesíteni. Tagjait a közgyűlés választja ki. A tőzsde általános ellenőrzési szerve. Munka- és eljárási rendjét saját hatáskörében állapítja meg.
Az etikai bizottság a tőzsdei kereskedelem során felmerült etikai kérdések rendezésére hivatott. Minimum 5 tagból áll, többségét a tőzsde alkalmazottai és tisztségviselői alkotják. Ha állásfoglalásában etikai vétséget állapít meg, kérheti a tőzsdetanácsot szankciók alkalmazására.
A kibocsátók és a forgalmazók közötti vitás kérdések eldöntésére az értékpapír-piaci választott bíróság hivatott. 30 bíróból áll, akiket a közgyűlés választ meg. Hatásköre nemcsak a tőzsdei, hanem az összes értékpapír-piaci ügyre kiterjed.
A tőzsde munkaszervezete a tőzsdetitkárság. Feladatai: a kereskedelem lebonyolításának technikai segítése, a felsőbb szintű döntések végrehajtása, információs adatbázis létrehozása, gazdálkodási tevékenység végzése. Vezetését az ügyvezető igazgató látja el, akit a tőzsdetanács nevez ki.
A tőzsde működésének elősegítésére szakmai bizottságokat is létrehozhat, véleményezési, javaslattételi joggal.